Kezdődik az albérlet boom?

Egy idő után nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy tudjuk...

...július végén, amikor a (felsőoktatási) felvételi pontszámokat közzéteszik, gyakorlatilag közelharc indul a budapesti, illetve a nagy vidéki városokban "parlagon heverő" albérletekért. 

Mit, mennyiért?

Az ingatlanközvetítők információi szerint a bérleti díjak országosan 5-20 százalékkal nőttek a tavalyi év átlagához képest; ennél nagyobb mértékű növekedés Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben volt jellemző - ezek akár 30-40 százalékot is elértek. Vidéki városokban Miskolcon, illetve Sopronban regisztráltak az albérletközvetítők jelentősebb díjemelkedést, ugyanakkor Budapest azon kerületeiben (V. és VI.) ahol eleve magasabbak voltak a bérleti árak, valamint néhány egyetemi városban (Győr, Szeged, Pécs) nem jeleztek növekedést. 

Budapest belső kerületeiben a használt, tégla építésű lakások fajlagos albérleti díjai havonta 3.000 Ft/m² körül alakultak. Ettől eltérő árak a II. kerületben vannak, ahol ugyanez az ár 3.400 Ft, illetve a belváros többi, "olcsóbb" részén a négyzetméter árak 2.500-3.000 forint közé esnek.  A vidéki városokban ennél jelentősebben kedvezőbb árakról beszélhetünk - itt a legdrágább Sopron, ahol négyzetméterenként 2.000 Ft a díj, a többi egyetemi városban pedig 1.500 Ft/m² az átlagos fajlagos bérleti díj.

Panellakások esetén Budapesten a havi négyzetméterenkénti díj 2.000-2.500 forint körül van, míg a vidéki városokban 1.000-1.500 forint a jellemző - ez a tavalyi átlaghoz képest 5-10 százalékos emelkedést jelent. Ennél magasabb, 30-40 százalékos növekedés a XIII. és XIV. kerületek lakótelepein tapasztalható. 

Jellemzők

A legtöbb bérbe vett lakás 60-70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt, és ebben nincs különbség a főváros és a vidéki lakások között. Budapesten az átlagos méretű lakásért 140 ezer forintot fizetnek bérleti díjnak, vidéki városokban ez az ár 60 és 90 ezer forint körül alakul. 

Egyetemistáknak fontos tudni, hogy a fővárosban a belvárosi, kisebb lakások gyorsan elkelnek, így a piacon leginkább a 80-100 négyzetméteres lakások fognak dominálni - könnyen lehetséges, hogy csak úgy éri meg, ha több diák összefog, és közösen bérelnek ki egy-egy ilyen nagyobb méretű lakóhelyet. 

Bérleti szerződés és kaució

A bérbeadók általában 2-3 havi kauciót is szoktak kérni. Mindenképpen javasolt az írásos szerződést kötni és ebben tisztázni kell, hogy mire használható fel ez az összeg (elmaradt bérleti díj, rezsi). A bérbeadók számára fontos, hogy bármilyen módon is használják fel a kauciót, az visszapótlandó. Ennek elmaradása általában súlyos szerződésszegésnek minősül. Manapság nem jellemző, hogy kamatot fizetne a bérbeadó a kaució összegére. Egy másik fájó pont a rezsi fizetése. Ez a bérleti díjon felül fizetendő. Az elszámolási vitákat elkerülendő lehetőség van a közüzemi szolgáltatások mérőóráinak bérlőre történő átírására. Ez esetben a bérlő nem tud tartozást felhalmozni a bérbeadó kontójára, illetve a szolgáltatónak a bérlőtől kell behajtani a tartozást, nem a tulajdonostól.

A bérleti szerződést egyre többször foglalják közjegyzői okiratba, aminek a költsége általában a bérlőt terheli. Ennek előnye, hogy vitás esetben nem kell a bíróságra menni, azonnal kiköltöztethető a bérlő, probléma esetén. A szerződés térjen ki minden olyan részletre, amiben a felek szóban megállapodtak, és természetesen a hatály, a szerződés felmondás lehetősége, a felmondási idő, a súlyos szerződésszegés, a bérleti díj mértéke, hogy mit tartalmaz a bérleti díj és milyen egyéb tételeket kell a bérlőnek megfizetni, egyéb jogok és kötelezettségek körére vonatkozó részek.