Energiahatékonyság kisokos

Budapest.ingatlan.hu // 2016.05.24
Irányelvek és fogalmak az energiahatékonyságról, mint fogalomról.

Fogalmak

Az energiahatékonyság nem összetévesztendő a fizika tudományában felbukkanó és gyakran hivatkozott hatásfokkal, hanem egy egységnyi termék vagy szolgáltatás legyártásához szükséges energiát értjük alatta. Általában az "ugyanannyiból többet" elvet igyekszünk érvényesíteni alkalmazása során. Bár nem konkrétan az energiahatékonyság fogalmához tartozik, de az energiaintenzitás definícióját is meg szoktuk ilyenkor említeni, amely nem más, mint az egységnyi GDP megtermeléshez szükséges energia.


Miért fontos az energiahatékonyság és annak növelése?

Amellett, hogy a hatékonyság szó nem igényel különösebb magyarázatot, elsősorban gazdasági és környezetvédelmi előnyei vannak az energiahatékonyság növelésének. Az előbbi esetében a hazai fosszilis készletek kímélése, az importfüggőség csökkentése, az energiarendszer terhelésének és a lakossági energiafogyasztás anyagi terheinek csökkentése az, ami fontos lehet; az utóbbinál a különböző emissziók csökkentése, ill. a kiotói célkitűzések teljesítésének megkönnyítésével az egészségesebb környezet biztosítása a legfontosabb szempontok. 

Természetesen ezeknél a definícióknál azonban a fogalmakat jóval részletesebben taglalja a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról (ezt egyébként itt lehet elérni).

Az épületek energiahatékonysága

Épületekkel kapcsolatos az Európai Unió (EU) teljes energiafogyasztásának 40%-a. Az ágazat terjeszkedik, ami szükségszerűen energiaszükségletének növekedésével jár. Az EU - az energiaszükséglet korlátozása révén - csökkenti energiafüggőségét és üvegházhatásúgáz-kibocsátását, ekként néhány lépéssel közelebb kerül a teljes energiafogyasztás 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére irányuló céljának eléréséhez.

Az erre hozott jogszabály célja az épületek energiafogyasztásának javítása az EU-ban az éghajlati viszonyok és a helyi feltételek figyelembevétele mellett. Minimumkövetelményeket és közös módszertant határoz meg. Az irányelv a fűtéshez, melegvíz-ellátáshoz, hűtéshez, szellőztetéshez és világításhoz használt energiákról rendelkezik.

Az irányelv (amely 2010. július 8-tól hatályos) főbb pontjai:

  • A nemzeti hatóságoknak költséghatékony minimumkövetelményeket kell meghatározni az energiahatékonyságra vonatkozóan, melyeket ötévente felül kell vizsgálniuk.
  • A követelményeknek az alábbiak vizsgálatára vonatkoznak: fűtési rendszerek, használati melegvíz-rendszerek, légkondicionáló rendszerek és nagyméretű szellőzőrendszerek.
  • Az új épületeknek meg kell felelniük a minimumelőírásoknak és nagy hatékonyságú alternatív energiarendszerekkel kell rendelkezniük. Biztosítani kell, hogy 2018. december 31-ig a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek (közel nulla energiaigényű épület: igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is) - a többi új épület tekintetében ez a határidő két évvel kitolódik.
  • A meglévő épületek jelentős felújítása során az energiahatékonyság javítására van szükség ahhoz, hogy azok az uniós követelményeknek megfeleljenek.
  • A nemzeti hatóságok rendszert tartanak fenn az energiahatékonysági tanúsítványokkal kapcsolatban. A tanúsítványok valamely épület leendő tulajdonosai vagy bérlői számára tájékoztatást nyújtanak az adott épület energiahatékonysági minősítéséről, valamint javaslatokat tesznek a költséghatékony fejlesztésekre. Ezen információnak az épületek értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor szerepelnie kell a kereskedelmi médiában megjelenő valamennyi hirdetésben.
  • A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát szolgáló rendszerek meglétét.

 


Energetikai audit - tényleg szükséges?

Az energetikai audit elvégzése több előnnyel is jár: feltárja azokat a veszteségeket, amelyek akár beruházás nélkül, üzemeltetési intézkedésekkel is rögtön csökkenthetők, bemutatja az olyan beruházási lehetőségeket, amelyek belátható időn belül megtérülnek, támpontot ad a további mérések elvégzéséhez – amelyek további megtakarításokhoz vezethetnek –, valamint jobban tervezhetővé teszi az energiabeszerzést -és gazdálkodást. Az európai uniós irányelveket átültető energiahatékonysági törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy 2015 decemberétől minden hazánkban működő nagyvállalat köteles négyévente

Budapest.ingatlan.hu
Kövessen minket:

Facebook gomb
MTI hírfelhasználó