Drágábbak a budapesti ingatlanok

Cikkünkben elsősorban a budapesti ingatlanhelyzetet vesszük szemügyre.

A 2008-as gazdasági világválság, az azt követő devizahitelek bedőlése majd a kormány legújabban bejelentett lakástámogatás programjai (CSOK) mind-mind hozzájárultak és folyamatosan befolyásolják az ingatlanárak alakulását. 

A tavalyi évet a fellendülés "szelleme" járta át, amelynek legnagyobb nyertese kétségtelenül Budapest volt. Nemcsak a forgalma nőtt a városnak meredeken, de az árak is elérték a gazdasági válság kitörésekor jellemző szintet. A KSH adatai szerint az első három negyedévben tavaly 17 százalékkal nőtt a lakáseladások száma, ugyanakkor országos szinten az árak már ekkor csekély mértékű csökkenésbe kezdtek - Budapesten ugyanez az irányvonal azonban nem volt megfigyelhető. 

Tavaly a használt lakások átlagára 16,3 millió forintot is elérte fővárosunkban - megyeszékhelyen ugyanilyen jellemzőkkel bíró otthon átlagosan 10,0 millió forintba, a városokban 9,2 millióba került, míg a községek esetében ez 6,1 millió forintos összeg volt, amelyben benne volt az agglomerációs települések magasabb ára is. Anélkül ugyanis átlagosan 4,2 millió forintba kerül egy lakás egy vidéki községben.

Az átlagos négyzetméterárról szóló adatok hasonlóan beszédesek: ez a fővárosban 240 ezer forintról 278 ezerre nőtt. Ez azonban a régióban - azaz összevetve más, kelet-európai városok áraival - még mindig viszonylag az "olcsók" közé számít: a bankmonitor.hu egy cikkének kimutatása szerint a budapesti ingatlanárak 63%-os növekedése esetén érné utol varsói, ill. prágai társainak árszintjét. 

Budapesti helyzet

A napi.hu listájából megtudhattuk, hogy a befektetők listáján az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizenharmadik kerületek meghatározott részein a max. 20 millió forintos, jól kiadható, vagy jelentős értéknövekedéssel biztató lakásai szerepelnek. Ezekből kétségtelenül egyre kevesebb van, s nem számít igazán szélsőséges példának, hogy ha ma valaki egy konkrét utcához és adott paraméterű lakáshoz ragaszkodik, könnyen csőbe húzhatja magát - egyszerűen nincs már a kínálatban megfelelő. A hirdetési oldalakon persze nagy tömegben sorakoznak az ajánlatok, közelebből szemügyre véve őket azonban láthatjuk, hogy nem egészen ott, nem pont annyiért és nem teljesen olyat kínálnak, mint amire a legtöbben vágynánk. Túlárazott és a végletekig lenyomott árú lakások egyszerre vannak jelen az adott ingatlanoknál, de nagy átlagban elmondható: a kapós területeken az egy évvel ezelőttihez képest 15-20 százalék áremelkedést láthatunk, amit éppen a hiány gerjeszt.

Ez ősz óta a VI. kerületi Benczúr utca, Városligeti fasor környékén 15 százalék pluszt jelent, és 4-500 ezer forintos sávban tartja az árakat, a bulinegyedben pedig 30 százalékot, amivel a 350-500 ezer forintos sáv lett mára a realitás. Mindkét térségben még éppen lehet válogatni. Gyengébb ajánlatokat láthatunk a Palotanegyedben, ahol 15-20 százalékos drágulást tapasztalnak a 10-20 millió forint közé eső, kedvelt lakástípusban az ingatlanszakértők - az árak átlagosan 350-450 ezer forint között szóródnak. Népszerű lenne a Duna-part környéke is, de itt szinte nincs megvehető lakás. Amennyiben elszórtan mégis felbukkan egy-egy, ugyanúgy 800 ezer -1,2 millió forint körüli az ára a négyzetméterének, mint a válság alatt, tovább nagyon szűkös a keresletnek megfelelő kínálat a belváros más területein is.