Albérletárak Budapesten

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A fővárosunk nemcsak a Kelet-Európában járó turisták által kedvelt hely, hanem az ipar, oktatás, kultúra központja is.

Emiatt nem kevés ember tervez rövidebb-hosszabb ideig Budapesten maradni. Akár munkavállalás céljából, akár pedig továbbtanulás miatt, a tartósabban pesti lakóvá váló emberek kevés kivételtől eltekintve mind kénytelen albérlet után nézni. 

Már jó ideje hallható, hogy kezdenek elszállni az albérletárak Budapesten, legalábbis a jobb környékeken maximálisan ez a helyzet. Egyik napról a másikra bejelentett 40 százalékos lakbéremelésekről, ezer eurónál többért bérbeadott garzonról, megfizethetetlenné váló lakásokról is hallani. Az áremelkedésbe természetesen belejátszik az, hogy a 2008-ban kirobbanó gazdasági válság miatt sokan nem vásároltak, hanem inkább béreltek ingatlant; arról nem is beszélve, hogy a devizahiteles problémák miatt sok új, korában lakástulajdonos bérlő lépett a piacra. Egyértelmű. hogy a befektetők fantáziáját is mozgatja a piac, hiszen jól lehet keresni a lakáskiadással - amellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, hogy a külföldieknek is feltűnt ez a trend. Az áremelkedésben azonban mindezek mellett az is központi szerepet játszik, hogy bizonyos városrészek mennyire számítanak "menőnek" az ingatlanpiacon.

A hvg.hu gyűjtéséből kiderült, hogy a négyzetméter / bérleti díj árak lassan, de biztosan kúsznak felfelé. A 2008-as szinteket még nem sikerült újból elérniük, de míg egy használt téglalakás egy négyzetméterre eső bérleti díja 2009-ben 1400 ft volt egy hónapra, 2014-ben ez már 1480 Ft-ra kúszott vissza. Panellakás esetén az a páros 1030 / 1150 Ft volt a 2009/2014 viszonyában - ezek az árak pedig folyamatosan mennek egyre feljebb. Nem nehéz belátni, hogy ez a magyar átlagfizetésekhez képest minimum a valóságtól elrugaszkodott árakat képviselnek, még akkor is, ha a fővárosban a fizetések szempontjából egy fokkal jobb a helyzet. 

A kettosmerce.blog.hu becslése szerint Budapest belvárosaiban 40-60%-kal nőttek az albérletárak, amely jóval nagyobb arányú változást képviselnek az országos szinttel szemben, amely "csak" kb. 25%-kal drágult - ezek is főleg az egyetemi központoknak számító vidéki városokban volt így. A portfolio.hu elemzése a IV. kerületet nevezte meg a "legolcsóbb" kerületnek a bérleti díj / négyzetméter összegekből kiszámított statisztikájukból; nem sokkal magasabbak a díjak a XV., XVII., XXI., és XXIII. kerületekben sem. Ennek magyarázata ott rejlik, hogy a metróvonalaktól távolabb eső részeken akár egy óránál is több ideig tarthat beérni a városközpontba. Ennek ellenpólusaként, mint "jó közlekedésű", drágább városrészként a pasaréti, rózsadombi, naphegyi és gellérthegyi lakóingatlanokat említi meg.