A főváros népszerű részei: Lipótváros és a Rózsadomb

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Korábban már bemutattuk a Palontanegyedet és a Corvin-negyedet, itt azonban nem állt meg a népszerű városrészek listája, terítéken Lipótváros és a Rózsadomb.

Lipótváros

Lipótváros a főváros V. kerületében helyezkedik el, ez a város közigazgatási központja, ugyanis itt található az Országház. Érdekesség, hogy az egyházi dokumentumokban Szentistvánvárosként hivatkoznak rá a bazilika után.

A városrész 1790-ben kapta a Lipótváros (Leopoldstadt) elnevezést II. Lipót magyar király után. Ezt követően a 18-19. század fordulóján számos területrendezési terv született, ennek a folyamatnak az 1838-as árvíz vetett véget, ekkor ugyanis a városrész szinte teljes mértékben víz alá került. 

Az árvíz utáni időszakban, a 19. század a beépítésről szólt Lipótváros életében, ugyanis számos gyár települt a környékre, valamint az üres telkeket is beépítették, ez az időszak az I. világháborúig tartott. 

A ma ismert Lipótváros kialakítására azonban csak a II. világháború után került sor, ezt megelőzően ugyanis Lipótváros lényegében önmagában alkotta az V. kerületet, a Belváros pedig maga volt a IV. kerület, az 1950-es években azonban a Belvárost és Lipótvárost összevonták, a IV. került megnevezést pedig Újpest kapta meg. 

Lipótváros legismertebb látványossága kétségkívül az Országház, emellett azonban még számos híres épület foglal itt helyet:

  • Tőzsdepalota (korábbi MTV székház)
  • Magyar Nemzeti Bank
  • Magyar Tudományos Akadémia
  • Gresham-palota
  • Szent István-bazilika
  • Batthyány-örökmécses
  • Vértanúk tere

A fentiek alapján nem csoda, ha valaki Lipótvárosban szeretné tölteni a mindennapjait, azzal azonban számolni kell, hogy itt az átlagos négyzetméterárak meghaladják az 1 millió forintot.

Rózsadomb

A Rózsadomb egyértelműen az ország legnívósabb, legnagyobb presztízzsel rendelkező városrésze, mely a II. kerületben található. Hivatalosan a Rózsadomb az a terület, melyet a Bimbó út, az Alsó Törökvész út, a Vérhalom utca, a Veronika utca és a Zivatar utca határol. 

Nevét - a legendák szerint - onnan kapta, hogy a török hódoltság idején ezt a területet Gül Baba beültette a kedvenc rózsáival. A terület beépítése a 19-20. század fordulója környékén kezdődött meg, kezdetben azonban nem lakóingatlanokat, csupán hétvégi nyaralókat, villákat építetett az akkori elit. 

A II. világháború után azonban az állam elkobozta ezeket az ingatlanokat, és azokba a pártkádereket költöztette, innen maradt meg a köznyelvben a mai napig a “Káderdülő” kifejezés. 

A Rózsadomb rengeteg féle ingatlannal rendelkezik a századfordulós villáktól kezdve a zöldövezeti társasházakon és nagykövetségeken át egészen magánklinikákig. Emellett a színes látkép mellett itt található a 

  • Pál-völgyi-barlangrendszer,
  • Szemlő-hegyi-barlang,
  • és a Kapisztrán Szent János-templom. 

Mint látható egy valami nem változott az idők során: a Rózsadomb az elit otthona. Ezt pedig az árak is mutatják, jelenleg 1-1,2 millió forint között mozognak a négyzetméterárak, a járvány megjelenése előtt azonban a családi házak esetén a közel 2 milliós ár is gyakori volt. 

A cikksorozat 1. részét idekattintva találja.